WEBSHOPOT INDÍT? EZEKET A HIBÁKAT KERÜLJE EL!

Technikailag sosem volt ilyen egyszerű webshopot indítani, mostanra a fogyasztók is előszeretettel vásárolnak online, és az egyre népszerűbb webes értékesítéshez a dropshipping értékesítési mód is nagyban hozzájárult. Így mára technikailag és piaci kockázatok szempontjából is könnyűnek tekinthető az online kereskedés elindítása. Jogi oldalról azonban érdemes odafigyelni a buktatatókra!

Bár webshopot manapság akár egy napon belül kialakíthatunk magunknak a számos erre szakosodott szolgáltatás segítségével, jónéhány jogi kötelezettség vonatkozik az online kereskedőkre, amelyekre sem a webfejlesztők, sem is a kis költséggel igénybe vehető webshop tárhelyek és szolgáltatók nem hívják fel a figyelmet. Ezért tartjuk fontosnak körbejárni, hogy mely lépések nem hagyhatók ki a fogyasztóknak történő termék-, vagy szolgáltatásértékesítést végző webshopok indításakor, ha szeretnénk elkerülni a hatósági vizsgálatokat, és esetleg bírságokat.

Az alábbi, gyakori hibalehetőségekre szeretnénk felhívni azok figyelmét, akik webshop indításában gondolkoznak:

• Vállalkozása nem veszi fel tevékenységei közé a 4791 TEÁOR számú, „Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kört, amennyiben ilyen tevékenységet végez.

• Vállalkozása nem jelenti be az illetékes jegyzőnél, hogy csomagküldő kereskedelemmel kíván foglalkozni. A kitöltött nyomtatványt és annak mellékleteit a kereskedelmi tevékenység székhelye szerinti jegyzőhöz kell benyújtani, a tevékenység megkezdését megelőzően.

• Olyan termékeket kíván webáruházban forgalmazni, amelyek tekintetében nincsen engedélye, illetve, amely termékek kizárólag üzletben forgalmazhatóak (pl. növényvédő szerek, fegyverek, lőszerek, kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek (kivételekkel), egyes festékek, lakkok, továbbá a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok (kivételekkel), stb.).

• A vállalkozás nem teszi közzé az adatait az ÁSZF-ben, vagy az Impresszumban. Az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény előírja, hogy a vállalkozásának mely adatait kell közzé tennie.

• A vállalkozás egy másik vállalkozás ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) mintáját használja, vagy egy netről letöltött sablont használ. A változó jogszabályok mellett is az értékesítő vállalkozást terheli azon kötelezettség, hogy a szerződési feltételek az éppen aktuális jogszabályokkal összhangban álljanak, egy korábbi minta használata alapján ez a kötelezettség vélhetően nem teljesül. A sablon ÁSZF-ben rögzített üzleti működés sokszor nem felel a vállalkozás tényleges működésének, a sablonban hibás/téves adatok szerepelnek.

• A vállalkozásnak vagy nincsen adatvédelmi tájékoztatója, vagy egy más vállalkozás adatvédelmi tájékoztatóját használja, vagy egy netről letöltött sablont. Az adatvédelmi tájékoztató kialakítása jellemzően jogi képzettséget igénylő feladat, többek között szükséges meghatározni a kezelt adatok körét, az adatkezelés jogalapját, az adatkezelőről, adatfeldolgozókról lényeges adatokat kell közölni az érintettek részére. Tehát az adatkezelési tájékoztató nem pusztán a GDPR-ban (Általános adatvédelmi rendeletben) foglalt érintetti jogokat szükséges felsorolni, hanem az adott vállalkozás adatkezelési tevékenységére vonatkozó specifikus tájékoztatásokat kötelező megtenni. A kezelt adatok meghatározásakor figyelemmel kell lenni az adattakarékosság elvére, így a kezelt adatok köre is jellemzően körültekintő mérlegelés után határozható meg.

• Az ÁSZF nem tartalmazza a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti tájékoztatásokat. A fogyasztóknak történő értékesítés esetén a fogyasztókat számos körülményről tájékoztatni szükséges, így például a vállalkozás különböző adatairól, a termék bruttó vételáráról, az áruk/szolgáltatások lényeges tulajdonságairól, a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról, stb.

• Az ÁSZF nem tartalmazza a jótállásról, kellékszavatosságról, termékszavatosságról szóló tájékoztatásokat, nem tartalmazza a szükséges információkat a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről, stb.

• A weboldalon futó sütikkel (Cookie) kapcsolatos tájékoztató hiányzik a webshop oldaláról.

A fenti példákból látható, hogy a webshop indítás különös körültekintést és jogi ismereteket igénylő feladat, ezért javasoljuk, hogy amennyiben webáruházat kíván működtetni, az indulás előtt keressen fel egy megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező szakembert, annak érdekében, hogy a különböző bírságokat elkerülje (pl. fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, GVH bírság).

Jelen cikk csupán tájékoztató jellegű, nem tér ki a vonatkozó szabályozás minden aspektusára, célja pusztán a figyelem felhívása, továbbá nem minősül egyedi ügyben adott konkrét jogi tanácsnak, így tartalmáért felelősséget nem vállalunk.